Egy igazi európai nagyhatalom állt a megtépázott népszerűségű szerb elnök mellé

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy Párizs továbbra is fontosnak tartja Szerbia „demokratikus és európai útját”.

Emmanuel Macron francia államfő múlt pénteki bejelentését követően az iszlamista szeparatisták újabb merénylete is megmutatta, hogy a francia hatóságok egyre nagyobb nyomásra számíthatnak belföldön a szélsőséges csoportok részéről.
Ahogy arról korábban is írtunk, Emmanuel Macron francia elnök múlt pénteken programot hirdetett az iszlám extrémizmus felszámolására az országban. Ahogy arról a Spectator is beszámol, az elnöki bejelentésre meg is érkezett a szeparatisták válasza Lyonban.
Október 3-án az esti órákban 12 maszkos fegyveres intézett jól koordinált támadást egy Lyon városához közel eső településen (Rillieux-la-Pape) található templom ellen.
Az erőszakosan fellépő elkövetők autókat gyújtogattak, s egy gépjárművet a templom homlokzatának vezettek azzal a szándékkal, hogy felgyújtsák az épületet.
Ugyan nem jártak sikerrel, de ámokfutásukat folytatva buszmegállókat rongáltak, a helyszínre riasztott tűzoltókat pedig kövekkel dobálták meg.
Alexandre Vincendet, Rillieux-la-Pape polgármestere Facebook-közleményében felháborodottságának adott hangot adva tájékoztatta a közvéleményt, hogy felvette a kapcsolatot a belügyminiszterrel a további egyeztetések céljából. „Az eset a szeparatizmus megnyilvánulásának tekinthető. A Köztársaság azonban az országon belül mindenütt otthon van, ezért soha nem adjuk meg magunkat.”
Az esetet Gérald Darmanin belügyminiszter „a Köztársaságot ért sokkhatásként” értékelte.
A lyoni eset kapcsán a politikus leszögezte, hogy a város térsége személyi és tárgyi megerősítést kap. Tette ezt a régióban tett látogatása során, amelynek során felkereste a lyoni érsek ügyvezetőjét, illetve Rillieux-la-Pape megye imámjával is találkozott, biztosítva mindenkit arról, hogy az ott lakók számíthatnak a köztársaság szolidaritására.
A radikális iszlám elleni harcnak Macron javaslata adna új lendületet,
amellyel az elnök célja, hogy felszabadítsa a Franciaországi iszlámot az „idegen befolyás” alól. Az iszlamisták célja ugyanis az elnök szerint, hogy ellen-társadalmat képezzenek Franciaországon belül, s ahogy arra Macron is utal, idáig úgy tűnik, siker övezi a tevékenységüket.
Kamel Kabtane a Rhône megyei mecsetek tanácsának elnöke szintén elítélte a történteket, az elkövetők magatartását egyértelműen bűncselekménynek minősítve. Közleményében kiemelte, hogy ezek az események épp akkor állandósítják a gyűlöletet az országban, amikor Franciaországban a testvéries együttélést kellene elősegíteni. Mindemellett elítélően fogalmazott azokról, akik káros ideológiától vezérelve imahelyek ellen intéznek támadásokat, rontva ezzel a békés együttélés esélyeit.
Amint arról a Spectator beszámol,
a keresztény szimbólumok ellen irányuló támadások közel sem példa nélküliek Franciaországban.
Csak 2017-ben a hatóságok 1038 ilyen jellegű esetet regisztráltak, amely szám a következő évben 1063-ra emelkedett.
A lap megjegyzi: ezek közül a támadások közül nem mindegyik köthető a radikális iszlámhoz. Amikor a párizsi Notre-Dame székesegyház baleset folytán lángokban tört ki, egy francia antifához köthető szervezet a következő szavakkal üdvözölte az esetet: „csak az az egyház [templom] fényeskedhet, amelyik lángokban áll.”
Dobozi Gergely
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.